A bűvszavakról

Egyszer gyógyszertárban jártam és kezembe akadt a Patika (vagy Szimpatika?) című ingyenes magazin, melyben a drága Popper PéterRészletek
Pszichológus, pszichoterapeuta. arról értekezett, hogy (szabad "fordításban"):

Tök mindegy, hogy egy betegség okaként egy démont nevezünk meg, vagy azt mondjuk: "magas koleszterinszint"

Az utóbbi, bár tudományosan hangzik, valójában semmivel sem mond többet, mint az előbbi. Hasonlít ez arra a sokszor tréfálkozás célpontjaként szereplő nyelvezetre, amit korunk menedzser kultúrája használ: hulladékügyi szakreferens utcaseprő helyett. Azt mondom, röhej, de a dolog ennél komolyabb. A régi, jól bevált szavak helyett az újak millióinak teremtése a szakértőRészletek
Óvatlanul ottragadok a képernyő előtt a reklám alatt és mit hallok: "hialuronsav". - Anyám! - mondom magamnak - Kik ezek és miről beszélnek? létjogosultságát hivatott igazolni. A fő cél az, hogy a célközönség, a józan paraszt elbizonytalanodjon, érezze magát kiszolgáltatottnak, de legalábbis veszítsen magabiztosságából. Az ilyesfajta nyelvi trükközés új társadalmi rétegek kialakulásához és ennek egyenes következményeként az ezek közti megosztottsághoz vezet. Ez a jó öreg oszd meg és uralkodj stratégia, az új bábeli zűrzavar.

Negyven múltam, de pár évvel ezelőttig sosem hallottam a celeb szót. Azóta boldog-boldogtalan használja. Honnan jött, ki dobta be a köztudatba és főleg miért? Nem tudom, de a célt sejtem: egyrészt egy új szó új eseménynek tűnik, fel lehet vele kavarni az állóvizet, másrészt, mivel egy ismeretlen szóval találkozva hülyének érzem magam, az új szó használója nálam okosabbnak, hitelesebbnek tűnhet. A régi trükk új köntösben: másokat lenyomva felemelkedni.